Ways of Darkness

Egy olyan fantasy, amit még sohase láttál.
 
HomeHome  CalendarCalendar  Gy.I.K.Gy.I.K.  KeresésKeresés  TaglistaTaglista  CsoportokCsoportok  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  

Ways of Darkness - English/Angol


Share | 
 

 A déli mocsarak + Elhagyatott Erőd

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3  Next
SzerzőÜzenet
Stephanus Tavilrond
Administrator - Adminisztrátor
Administrator - Adminisztrátor
avatar

Hozzászólások száma : 678
Join date : 2010. Apr. 02.
Age : 25
Tartózkodási hely : Budapest

TémanyitásTárgy: A déli mocsarak + Elhagyatott Erőd   Pént. Szept. 12, 2014 10:52 am

First topic message reminder :


Dél-Etrand mindig is Etrand legelmaradottabb része volt. A parasztok vas helyett bronzkapákkal és ekékkel művelik a földet, településeiket kő helyett fából készült falakkal védik (a templomokon kívül kb. minden épület fából van), az írástudatlanság még középkori mércével mérve is magas, és egyes legendák szerint Etrancoast mellett Dél-Etrand az egyetlen hely, ahol a Titanius-kultusz felvétele előtti emberi pogány hitvilág még mindig hívőket tulajdonít magának.
Bár az utóbbi legenda, az előbbiek nagyjából igazak. Dél-Etrand egyszerű agrár-beállítottságú emberek otthona, akiknek az élete munkából, evésből, sörivásból, és alvásból áll.
A terület visszamaradottságát mi sem mutatja jobban annál a ténynél, hogy még mindig vannak "feldolgozatlan" mocsarak a vidéken, amelyek több veszélyt rejtenek mint azt az ember elsőre gondolná. Aligátorok, kígyók, méregköpő rovarok, baziliszkuszok, wywernek, és egyéb mocsári veszedelmek lakják a vidéket, akik lelkiismeret furdalás nélkül végeznek azokkal, akik elég bátrak vagy bolondok ahhoz, hogy ide merészkedjenek.
A sok mocsári szörnyeteg mellett a vidék otthont ad több gyíkember törzsnek is: békés népek, legalábbis addig, amíg nem provokálod őket. Ők az egyedüliek akik elég jól ismerik a vidéket ahhoz, hogy megfelelú idegenvezetők legyenek - de ne várd el tőlük, hogy idegenvezetőid lesznek, hiszen, tipikus gyíkemberek lévén, elvannak a saját világukban, és nem veszik túl jó néven az idegenek jelenlétét (még akkor se ha az az idegen is egy gyíkember). A kalandoroknak a helyi gyíkemberek általában a "Kerüld el a mocsarat éjszaka" vagy a "Csak nappal járd a vidéket" tanácsot szokták adni. Hidd el, ezek nagyon is életmentő tanácsok - nem egy kalandor lelte halálát ezen a vidéken azért, mert nem fogadta meg a bölcs gyíkemberek tanácsait. Bár, a legbiztonságosabb döntés inkább az lenne, hogy ne látogasd ezt a vidéket....
Ahogy délebbre vonulsz, úgy kezd a vidék a szemed láttára átmenni mocsárból mocsárerdővé. Ahogy mélyebbre mész, egyre sűrűbb lesz az erdő, és előbb-utóbb olyan ponthoz érsz, ahol az erős és vastag farétegen ember már nem tud áthatolni. Ez az egyik oka annak, hogy Neressát és a Szürke Hegységet nem lehet közvetlenül délre vonulva megközelíteni (kivéve egy-két titkos járaton, amit csak az Antanathi félszerzetek ismernek).

Mindezek mellett, a vidék otthont ad egy elhagyatott erődnek, melynek már a nevét se jegyezte meg a történelem. Senki sem tudja hogy ki vagy mi lakozik a várban. Szóbeszédek szerint valami vámpírnak, vérfarkasnak vagy nekromantának ad otthont az erőd. Más mendemondák szerint az utolsó Etrandi pogányok ide vonultak vissza, és az erődöt és a mocsarakat használják bázisukként az Etrandi királyság elleni 800 éves gerilla háborújukra (már ha egyáltalán léteznek). Más mendemondák szerint egy gonosz sárkány otthona a vár.
Akármi is legyen az igazság, a mocsárerdő úgymond gyűrűként veszi körbe az erődítményt. A veszélyes mocsárerdő, és az azt lakó veszedelmek mint egy sereg védik a titokzatos erődítmény titokzatosságát, hiszen még egy kalandornak se sikerült áthatolnia az erődítményt körülvevő dzsungelen, így magától értetődően még senkinek sem volt lehetősége jobban körültekintenie s felfedni hogy ki vagy mi lakozik az erődítményben (már ha egyáltalán létezik). Egyes szkeptikusok szerint az erődítmény nem is létezik, hanem csak babonás parasztok találták ki.

_________________
Multikarakter:
~ Gnarog Dougfral - ember harcos-varázsló
~ Ther'rah Alean'athem - sárkány nekromanta


A hozzászólást Stephanus Tavilrond összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Szomb. Okt. 04, 2014 12:50 pm-kor.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése http://wod-game.forumotion.co.uk

SzerzőÜzenet
Stephanus Tavilrond
Administrator - Adminisztrátor
Administrator - Adminisztrátor
avatar

Hozzászólások száma : 678
Join date : 2010. Apr. 02.
Age : 25
Tartózkodási hely : Budapest

TémanyitásTárgy: Re: A déli mocsarak + Elhagyatott Erőd   Csüt. Okt. 30, 2014 1:23 pm

- Nem is gondoltam arra... - válaszolt Stephanus Tiamatnak. Jobban vigyáz ő a kardjára annál, minthogy olyasmit tegyen. A lovag gondolkozott.... vagy legalábbis azt próbált...
*Tiamat megpróbálta meggyújtani az akadályt, de sajnos nem történt semmi. Hiába varázsolt rá tüzet, nem történt semmi. Legalábbis első látásra. Ha nézték a fatörzset, láthatták hogy valami kirajzolódik benne, de ha nem, akkor úgy tűnt, mintha hirtelen jelentek volna meg az írásjelnek tűnő valamik rajta.*
- Tudom, hogy sült bolondságnak, vagy jobb esetben idegesítő okoskodásnak tűnhet ez, de van egy elméletem... A pletykák szerint ez egy nagyon veszélyes erdő ahonnan egy kalandor se tért vissza, viszont könnyen legyőzhető élőholtakon kívül még semmiféle fenyegetéssel sem találkoztunk. Ez pedig nagyon is gyanús. És úgy hiszem, nem én voltam az egyedüli, aki különféle illúziókat látott az úton. Az elméletem az lenne, hogy az itteni kalandorokat ez a sötét miazma őrületbe kergette, és valójában nem szörnyek végeztek velük, hanem.... éhen haltak, szomjan haltak vagy öngyilkosok lettek. Vagy pedig egymással végeztek, mert a miazma egymás ellen fordíthatta őket...
Ami pedig az akadályt illeti.... nem rendelkezem olyan varázslattal, ami átvihet minket. Ezt a megtiszteltetést sajnos kénytelen vagyok a szakképzettebb varázslókra, azaz kettőtökre áthárítani... - Mondotta a lovag. Az út alatt talán először volt egy bölcs megnyilvánulása. Bolondnak tettette magát egész végig, vagy micsoda? És valóban, ugyanúgy ahogy ő mondta, első hallásra sült bolondságnak tűnhet a mondókája, de jobban belegondolva, több valóság van benne mint gondolnák.
Az erdő túl csendes. Legalábbis csendes lenne, az aura nélkül. Mindenesetre, ezen a farétegen átjutni nem lehet egyszerű dolog. Világítás nélkül szinte lehetetlen látni, de vannak kis faragások a fában. Mintha Despotanmagi-nyelven írt dolgok lennének a fába vésve, de nem. Ez Sceotamagi (gyíkember) nyelven írt szöveg, csak annyi különbséggel, hogy az egyszerűbb gyíkember betűk helyett bonyolultabb Despotanmagi írásjelekkel van írva. Talán régi korokból lehet való, mielőtt a Gyíkember Birodalom megalapult volna? Biztos nem - maga a gyíkember-nyelvű szöveg mai dialektusok nyelvtanát és hangtanát tükrözi, és nincs benne semmi archaikus - kivéve az írást, persze. A "szerző" valószínűleg szándékosan archaizált az írásjelekkel.
Persze a három utazónak nincs szüksége se régészeti, se nyelvészeti tudásra ahhoz, hogy megfejtsék a titkot.
Bár Tiamat anyanyelve a Despotanmagi, sohasem közölte a csapattal, hogy el is tudja olvasni ezeket a bonyolult írásjeleket. A csapat többi tagja nem is tudja, hogy ez az anyanyelve. Remélhetőleg felismeri a jeleket.
Gzaxia is ismeri a Despotanmagi nyelvet, de ezek az írásjelek talán idegenek lehetnek neki, hiszen az ősi szövegek közül is sokat fordítva írtak mint e írást - Despotanmagi nyelven, de egyszerűsített gyíkember betűkkel.
Stephanus az egyetlen tagja a csapatnak aki ismeri a gyíkember nyelvet, de csak beszédben - beszélni, társalogni tud gyíkemberekkel a saját nyelvükön, de elolvasni nem tudja az írásukat. Ez arra is visszavezethető, hogy a vadonban élő gyíkemberek nem becsülik sokra az írás tudását, mondván hogy ami le van írva, az elveszíti értékét, mert onnantól bárki másolhatja és olcsóbbítja, a városi gyíkemberek pedig még a saját nyelvüket is az emberektől vagy elfektől átvett ábécékkel írják - már ha egyáltalán írnak gyíkemberül.
Az sok írásjel közül - amelyek értelmes mondatokat jelölnek - a leg feltűnőbb négy írásjel - Tűz, Víz, Űr, Föld. A tűz írásjelét láng-rajzok veszik körül, a víz írásjele hullámos, az űré "komoly" és "csillagokkal" van körbevéve, a földé pedig vastagon van belevésve.
Ezek az írásjelek a kulcs lehetnek valamihez.*

_________________
Multikarakter:
~ Gnarog Dougfral - ember harcos-varázsló
~ Ther'rah Alean'athem - sárkány nekromanta
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése http://wod-game.forumotion.co.uk
Tiamat
Draco - Sárkány
Draco - Sárkány
avatar

Hozzászólások száma : 19
Join date : 2014. Sep. 21.

TémanyitásTárgy: Re: A déli mocsarak + Elhagyatott Erőd   Vas. Nov. 09, 2014 2:14 am

Szótlanul nézte a majdnem sértetlen fatörzset és a rajta derengő írásjeleket. A férfi eközben már sokadszorra rágyújtott, semmiből fakasztva lehetséges magyarázatot az itt történt és történő dolgokra, de be kellett vallani mégha ténylegesen be lehetett sorolna a 'lehetségesek' közé, a logikai megközelítésen túl nem akadt más támaszték, effektíve hiányzott a bizonyíték. Empáétiában el sem hitte volna ezelőtt, hogy jobban tud teljesíteni egy lovagnál. Mióta összetalálkozott a párossal, nem igazán kapta meg a megfelelő megszólításokat, de ez talán annak volt betehető, hogy ő festett a három közűl a legfiatalabbnak?
- Nekem mindegy... - döntött a kifinomultabb beszéd elhagyása mellett, végre valahára - de szerintem itt senki más se azért jött, hogy azt találgassa mi a fene forgatja fel ezt a földet a nyugalomból. Nem egy könyv kell egész véletlenül? Én részemről néhány értékes apróságra vágyok, amíg az megvan, egy oldalon állunk, azt hiszem. De ezzel a dologgal nem tudok mit kezdeni: tudom mi van ide írva, de azt nem tudom mit jelent, a gyíkok beszélnek így, talán őket kellene kifaggatni...
A négy főbb motívumot vizsgálta, fejét törve az elemi mivoltukon, s csak válla fölött olvasta fel az érthetetlen szöveget, ha valamelyikük megkérte rá. Ő addigis újabb próbát tett: a jelek mágikus jele eddig már bizonyítottnak tűnt, így hát apró lángnyelvet pottyantott a tűz jelére , s ha bármiféle hatást ért el, felvett némi földet a lába alól és a föld jelére morzsolta. Nem mintha erre sok esélyt látott volna, pláne nem, hogy az űr jelére ötlete sem lett volna, mit kellett volna, hacsak... Ha nem sikerült, az ürességet csakis valami kompenzálhatta, a vizet a tűz, a tüzet a víz, a földet... a földet talán levegő, de... itt is hiányzoitt valami. De így akkor micsoda?

_________________
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Gzaxia Nolano
Magus - Varázsló
Magus - Varázsló
avatar

Hozzászólások száma : 162
Join date : 2013. Apr. 22.

TémanyitásTárgy: Re: A déli mocsarak + Elhagyatott Erőd   Csüt. Nov. 13, 2014 2:02 pm

Nem nagyon tudott érdekelni Stephanus szövegelése.
- Koncentrálhatnánk a jelenlegi problémára? - dörzsöltem meg a homlokom kissé zsémbesen, de ez nem sokat segítwtt akármin is. Mintha egy lidérces álomból ébredtem volna, ami viszont még mindig tartott. Még az is nagy öszpontosítást igényelt hogy az öntudatomat megtartsam, nemhogy még ilyen problémákkl foglalkozzak, pedig mágus lettem volna vagy mi a szösz. A közvetlen veszély egyeblőre nem jelebtkezett, nekem viszont nagy erőfeszítésbe került, hogy ne akarjak lemészárolni mindenkit magam körül.
Már éppen ajánlkozni akartam hogy segítek lefordítani a dolgokat, de megelőztek. Talán nem is baj.
- Na ha gyíkember, akkor haljuk, hátha Stephanus érti. Úgy tünt egész jól elcsevegett velük még az előbb.
Reméltem hogy lesz ebből valami, azért is merz így el terelődött volna a figyelmem a bűnös gondolataimról. Arról nem is beszélve, hogy tovább menni sem letz volna utolsó.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Stephanus Tavilrond
Administrator - Adminisztrátor
Administrator - Adminisztrátor
avatar

Hozzászólások száma : 678
Join date : 2010. Apr. 02.
Age : 25
Tartózkodási hely : Budapest

TémanyitásTárgy: Re: A déli mocsarak + Elhagyatott Erőd   Csüt. Nov. 13, 2014 3:26 pm

- Tűz, víz, föld, űr. A szöveg csupán ennyit jelent... - fordította le a lovag azt, amit Tiamat felolvasott az írásjelekből.
Amikor a felolvasó lángnyelvet varázsolt a tűz írásjelére, elkezdett vörösen világítani a jel, de azon kívül az ég világon nem történt semmi. A föld jele mintha beszippantotta volna azt a földet, amit Tiamat rámorzsolt, majd elkezdett zölden világítani. Most már csak a víz és az űr mivoltát kell megfejteni....
- Ha a tűz tüzet kér, a föld földet, akkor a víz egyértelműen csak vizet.... De az űr mégis mit kérhet? Semmit? - kérdezte magában a lovag, majd elővette a kulacsát, és egy kis mennyiséget rálocsolt a víz írásjelére. Az írásjel azonnal kéken kezdett el világítani, majd...
A három kalandor szeme láttára valami furcsa folyamat kezdett el zajlani. Az űr írásjele kivételével mindegyik írásjel eltűnt, semmivé lett, majd az űr írásjele elkezdett sötétlilásban világítani, és kiadni egy furcsa berregő zajt kiadni... Az írásjel elkezdett nagyobb lenni, elfoglalva az előző három írásjel helyet. Ez olyan nagy méret volt, hogy a hármas hátasokkal együtt is átférhetett volna rajta, ha lyuk lett volna...
És az írásjel semmivé vállt.... de nem csak az írásjel, hanem az a terület is, amin rajta volt. Egy nagy lyuk keletkezett a vastag farétegben, amin a hármas szabadon átvándorolhat.
- Ilyet még életemben nem láttam... - jegyezte meg a lovag. Valószínűleg a többiek sem. Mindenesetre, ha a csoport átmegy a lyukon, akkor egy teljesen más világ tárul szemük elé: szakítva az egyre sűrűbbé váló farétegeket tartalmazó dzsungellel, a rövid "alagúton" túl egy úgymond "mocsársztyepp" található: mocsaras vidék, de a fák nagyon ritkák... Ellentétben az eddigi területekkel, ahol a lombkoronaszint növényzete gazdagabb már nem is lehetne, míg a gyepszint elég szegényes, a "falon" túli világ pont az ellentettje ennek: különféle füvekben, gazokban, mocsári virágokban, húsevő (vagy első látásra annak látszó) növényekben, és egyéb ritkán látott érdekességekben pompázik a vidék gyepszintje, míg a cserjeszint és a lombkoronaszint - 1-2 ritkábban előforduló kisebb fa kivételével - gyakorlatilag nem is létezik. Mégis miféle hely ez? Hármas csoportunk tartózkodási helye földrajzilag elvileg Etrand legdélebbi részei, viszont ennek a fátlan vidéknek a létezéséről nem nagyon írt egy térképész, utazó se. Ember által érintetlen vidékről lenne szó? Valószínűtlen, tekintve hogy néhol található egy-két olyan struktúra, ami épületek romjainak látszik - de lehet hogy csak a véletlen formálta ilyen alakzatúra a sziklákat, amelyek jelenléte elég meglepő egy ilyen gazdag növényzetű vidéken.
Az állatvilág csendes, nehézkesen észrevehető, de attól még jelen van: apróbb rovarok, halkan lopakodó, környezetbe beolvadó kétéltűek és a néha-néha helyben elszálló madarak formájában. A megszokott farkasoknak, rókáknak, medvéknek, őzeknek még hírmondója sincs e vidéken, és a gyíkfélék vagy baziliszkuszok se nagyon akarnak itt előfordulni. Mégis miféle vidék ez? Egyáltalán egy igazi hely, és nem egy külön mágikus dimenzió, vagy illúzió?
Mindenesetre, a vidék levegője és atmoszférája "félédes" - nem kell sok gondolkodás és vegyülés a környezettel, míg az ember észre nem veszi, hogy van valami nagyon szép és spirituális e vidékben (ami ideális hellyé tenné egy romantikus piknikre), de ezzel együtt valami nagyon sötét dolog is itt lakozik, ami mintha fojtogatni akarná a vidéket: az a kevés fa ami jelen van a mocsaras sztyepp-szerű vidéken haldoklik, nagyobb állatnak nyoma sincs, de ha van, az általában valamiféle madár - különféle ronda rovarevő madarak, és a rájuk vadászó dögkeselyűk. Talán ez a sötétség ugyanonnan származik, mint amit a hőseink fel akarnak deríteni?
Hát igen.... a távolról már látható is valami kastély-szerűség! Bár a falait ellepi a kúszó növényzet, az épület messziről épp állapotúnak tűnik... nagyrészt.
A lovag reakciója a vidékre... Stephanus csodálkozik. Ilyen helyet soha életében nem látott. Mintha egy másik világba teleportált volna. Sokat utazott már életében, de ilyen helyet még nem látott... Sok olyan növény van, aminek rokonja sehol más vidéken meg nem terem.
- Szégyenletes, hogy egy ilyen szép vidéket a sötétség hordái taposnak és megszentségtelenítenek... Akármilyen gonoszság lakozik a várban, az életideje meg van számolva. - mondta a lovag. Ez két csapattársának valószínüleg egy "idióta hősi beszéd"-nek tűnhetett, de ha jobban belegondolnak, az ősi vár valószínűleg sok értékes kincset tartalmaz.... Három legyet egy csapásra - megtisztítják a vidéket a sötétségtől, ősi ereklyék birtokába jutnak, mely gazdaggá teheti őket, és Stephanus is teljesíti a küldetését a könyv megszerzésével. Na meg persze, sok tapasztalattal gazdagoknak.
- Felkészültetek? - kérdezte csapattársaitól, rámutatva közben a várra.


_________________
Multikarakter:
~ Gnarog Dougfral - ember harcos-varázsló
~ Ther'rah Alean'athem - sárkány nekromanta
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése http://wod-game.forumotion.co.uk
Tiamat
Draco - Sárkány
Draco - Sárkány
avatar

Hozzászólások száma : 19
Join date : 2014. Sep. 21.

TémanyitásTárgy: Re: A déli mocsarak + Elhagyatott Erőd   Szomb. Nov. 22, 2014 5:20 pm

Nem indult ki rossz elképzelésekből - derült ki, a jelek reagáltak az elemekre, hisz második sikeres próbálkozását követően még a lovag is kivette a részét belőle, bár eddigre valószínűleg nem kellett már sokat gondolkozni. Még az űrön sem, melyre furcsamód nem kellett semmiféle ráolvasás. A férfi meglepettsége viszont most alaposan meglepte őt, ha lehetett így mondani. Varázsrúnák, melyek valamennyien "kozmikus" elemekhez kötődtek, mi mást jelenthettek, mint...
- Varázslatnak hívják - magyarázta meg neki, s ha nem tette meg eddig valaki más, elsőként lépett át a kialakult portálon, mely egy fáktól szegény környékre juttatta. Nem kellett soká körbenéznie hogy emlékeztesse ahhoz a "kerthez", melybe korábban botlott bele, ez mindössze valamelyest élettelenebb volt és ha úgy tetszik, szürkébb is. Stephanus lovag hamar kifakadt, tipikusan lovagi beszédet intézve önmaga számára, talán lelkesítésképpen, ami valami okból kifolyólag nem ragadt át őrá. Nem akart semmiféle vidéket megtisztítani semmiféle gonosztól, amíg abból a gonoszból személyes hasznot lehetett húzni.
- Ha felkészületlen lennék, el sem indultam volna a világnak ebbe a részébe. Ami azt jelenti, hogy igen és örülök, hogy maga is felzárkózott, Ser

_________________
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Gzaxia Nolano
Magus - Varázsló
Magus - Varázsló
avatar

Hozzászólások száma : 162
Join date : 2013. Apr. 22.

TémanyitásTárgy: Re: A déli mocsarak + Elhagyatott Erőd   Vas. Nov. 23, 2014 10:39 am

Elnéztem ahogy tevékenykednek. Tekintve mágus létemet, melyet amúgy szeretek többnyire leplezni, azért csak kicsit furcsának találtam, hogy nem vettem részt a ,,zár" kinyitásában.
Az igaz hogy szép volt ahogy a rúnák mozogni kezdtek, de azért Stephanus kijelentése, miszerint még nem látott ilyet, engem is meglepett.
A végül nyitott ajtó előtt állva, azért mégis megjegyeztem mikor befejezték a csevegést.
- Nem gondoljátok, hogy ez túl könnyű volt? - ezzel utalva arra is, hogy gyanús az egész. Bár itt lehet mi az ami nem gyanús?
Még talán tetszett is volna amúgy Tiamat megjegyzése, ha nem ilyen helyzetben lettünk volna, és nem azon mentünk volna keresztül amin. De így nem nevettem.
Mély levegőt vettem az újabb kérdésre, és végig néztem a váron. Valami igen baljóslatú fogott meg ahogy ránéztem.
- Ám legyen - sóhajtottam - menjünk.
Nem sokkal később azonban hogy elindultunk újra hallani véltem a kuncogást, amit már az erdő közepén is. Ezúttal azonban mintha szavak is követték volna:
,,Már alig várom hogy találkozzunk..."
Megtorpantam. Volt egy olyan sejtésem viszont, hogy lehet csak én hallom ezeket a hangokat.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Stephanus Tavilrond
Administrator - Adminisztrátor
Administrator - Adminisztrátor
avatar

Hozzászólások száma : 678
Join date : 2010. Apr. 02.
Age : 25
Tartózkodási hely : Budapest

TémanyitásTárgy: Re: A déli mocsarak + Elhagyatott Erőd   Vas. Nov. 23, 2014 10:58 am

*A csapat vándorolt az erődítmény felé. Érdekes, hogy még mindig nem támadt rájuk semmi. Semmiféle gyík, húsevő növény vagy hasonló. Az utat semmi sem zavarta meg, legfeljebb a csapat tagjainak a csodálkozása. A levegő furcsasága már megszokott volt, a "szennyezett atmoszféra", avagy miazma, a tér élettelensége. Néhol a hátasok belegabalyodtak a növényzetbe, de egy erősebb mozdulattal máris kimenekültek, és folytatódott az út. Most mintha újra jött volna az a rontó aura, amit a dzsungel közepén tapasztaltak. De nem. A csapat mindhárom tagja már elég ellenálló lett az ilyen olcsó trükkökre.
Talán fél órába telhetett, míg eljutottak az erődítményhez, ami vajmi irreális, tekintve hogy már a kezdettől fogva látták az épületet, és egy ilyen vidéken a köd általában elég erős szokott lenni, hogy mindent eltakarjon ami nincs az orrod előtt.
Az erődítmény közelről is olyan romos, zöld és régies mint messziről. A falakat felépítő téglák már régen nem szürkék - inkább sárgás-zöldek, moha és zuzmó fedi őket, és a különböző ingoványos növények, melyeken akár fel is lehetne mászni az épület tetejére, ha lenne értelme. De nincs. A "felső bejárat" - azaz erkély -, ahol a régi szép időkben talán a vár ura a feleségével együtt kinézhetett és teázgathatott, beomlott mint egy vandalizált bánya, és ott bizony hőseink nem fognak bejutni. Talán szándékosan volt? Egy erősebb tűzvarázslattal talán be lehetne robbantani, de lehet hogy több kárt okozna mint hasznot: lehet hogy mégjobban beomlana a bejárat, és mégtöbb átjárhatatlan törmelék lenne, meg ki tudja mennyi minden értékeset égetnének el. A főbejárat viszont egy mágikusan zárt ajtóval van eltorolva - olyannyira mágikus, hogy egy lila színű átlátszó és folyton hullámzó hullám van az ajtóra "festve". Az ajtó felett egy fáklyára akasztott koponya.*
- Nem tetszik ez nekem.... - mondta a lovag. És amint távozott az ajkairól a mondat, a koponya nem-létező szemei - vagy legalábbis az azok helyén levő üresség - vörösen kezdett el világítani, és a koponya állkapcsa megmozdult, mintha egy ember beszélne.
- Üdvözletem, utazók.... Látom végre eljutottak a titokzatos kastélyomhoz. Én vagyok Hengist Airenswerg, a vár ura. Megadom számotokra azt a kegyelmet, hogy az előttetek itt járó vándorhoz hasonlóan átengedlek titeket e kapun, ha válaszoltok egy kérdésemre.... Egy gólemgyárban a gólemek gólemeket építenek. Minden gólem egy óra alatt annyira gólemet tud felépíteni, ahányan összesen vannak. Most negyvenkilenc gólem dolgozok.... egy órával ezelőtt hány gólem dolgozott? - hangzottak a mély hangú szavak a koponyából, miközben valami szürkés-sötétkék füst hagyta el a koponya fogai közti helyet.
A lovag azonnal elkezdett gondolkodni....*
~ Egy gólemből két gólem lesz.... Két gólemből négy gólem.... három gólemből kilenc gólem.... Négy gólemből tizenhat gólem.... ötből huszonöt.... ~ így gondolkozott a lovag, hogy kitalálja a választ.

_________________
Multikarakter:
~ Gnarog Dougfral - ember harcos-varázsló
~ Ther'rah Alean'athem - sárkány nekromanta
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése http://wod-game.forumotion.co.uk
Tiamat
Draco - Sárkány
Draco - Sárkány
avatar

Hozzászólások száma : 19
Join date : 2014. Sep. 21.

TémanyitásTárgy: Re: A déli mocsarak + Elhagyatott Erőd   Kedd Dec. 09, 2014 8:58 am

- Tetszik egyáltalán bármi is? - piszkálta a lovagot, ahogy most már a tövéből is megnézhette magának a felette magasodó várat. Sok hasonlót látott már, rég épített büszke erősségek omladozásnak indult árnyékát - már amennyiben valaki költőibben akart beszélni. Még állt, az alapja nagyonis, sok lény vérét keverhették bele, hogy környékét ne nyelje el a láp, vagy ki tudja mi más megbűvölés magyarázhatta a jelenséget. Tiamatot nem éppen ez foglalkoztatta, inkább az itt fellelhető esetleges érdekességek. Persze kívülről semmire nem juthatott, mindössze egy koponya mozdult meg a kapu felett és szólította meg őket: egy tipikusan mágikus kapuőrbálvány, melynek általában vagy az volt a feladata, hogy kívül tartsa a hívatlanokat, vagy pedig hogy bennt tartsa, esetleg helyzetenként változó. Általában veszélyesek voltak, egy hasonló vidéken pedig kétségkívül.
- Hát, egy valami biztos - slalt meg, miközben a lovag motyogni kezdett magának - ahol őrbálvány van, ott egy mágus is lapul valamerre. De én nem vagyok se nemes, sem holmi lovag vagy pap, akit számolni tanítottak...
Ez nem jelentette, hogy nem tudott számolni, sőt, meglepően sok számot és mennyiséget ismert, már csak azért is mert sárkány volt, akik mindig szerették megszámolni mindazt, amit birtokoltak. De nem vlt hajlandó, az imént is megtette a maga részét, egy helytálló alapötlettel hozakodott elő, maradt hát most a másik kettő, egyébként is a fizikaibb feladatok jobban érdekelték, ami egy kapuőrnél ritkán kellett.

_________________
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Gzaxia Nolano
Magus - Varázsló
Magus - Varázsló
avatar

Hozzászólások száma : 162
Join date : 2013. Apr. 22.

TémanyitásTárgy: Re: A déli mocsarak + Elhagyatott Erőd   Kedd Dec. 09, 2014 12:36 pm

Őrbálvány... Ami azt illeti kissé meglepett a dolog. Hamar átgondoova a helyzetet, legalább kétszer is rávágtam a választ.
- Hét... A válasz hét.
Ennél bonyolultabb számolásokkal kerül szembe egy mágus ha szakszerűen űzi az ipart. Bár a varázs italok keverése és az alkímia nem a főszakterületem, azért kerültem szembe ilyesmivel a céhben bőven még ha rég is volt.
Valószínűleg Heingist is érdekes történetet rejtegetett magában, de nem engedthettem csak úgy el magam hogy ezzel foglalkozzak. Inkább Tiamat felé fordultam.
- Most képzelődöm vagy tényleg izgatottságot érzek a hangodban?
Mondhattam volna hogy nem csak a várban ,,lehet" mágus, de nem akartam elárulni magam... Még ha úgy is vehetjük hogy Stephanusra értettem.
Egy valami biztos volt, nem Heingist hangját hallottam a fejemben. Remélhetőleg nem őrültem meg, akkor viszont legalább egs valaki még van a toronyban.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Stephanus Tavilrond
Administrator - Adminisztrátor
Administrator - Adminisztrátor
avatar

Hozzászólások száma : 678
Join date : 2010. Apr. 02.
Age : 25
Tartózkodási hely : Budapest

TémanyitásTárgy: Re: A déli mocsarak + Elhagyatott Erőd   Kedd Dec. 09, 2014 1:15 pm

- A válasz helyes.... hhét.... bemehettek.... - mondta az őrbálvány, majd a nemlétező szeme abbahagyta a világítást, az állkapcsa lezárult, és a fal, ami felett van elkezdett megfordulni az alatta levő "fedezettel" együtt, holott ott volt mágikusan elzárt ajtó is. Stephanus ebben semmi logikát nem látott. Minek volt ott ajtó, ha a falak - és az előttük álló személyek (tehát a hármas) - így megfordulhattak? Ennek semmi értelme.
- Ennek semmi értelme... - morogta a lovag, ahogy a "föld" ami a lábia alatt volt megmozdult, és csapattársaival együtt az épület belsejébe vitte őt. - Miért van olyan érzésem hogy kijutni nehezebb lesz mint bejutni?
Amint a hármas bent volt az épületben, észrevehették, hogy közel sem olyan elhagyatott mint gondolnák. Nem volt sötétség - kék lángokkal örökké égő mágikus fáklyákkal voltak tele a falak. Az első "szoba", ahova érkeztek elég üres volt. Csak ajtó nélkül járatok voltak. Az egyik járat boltíves volt, és egy könyvtárba vezetett, jól láthatóan. Ki tudja, hogy milyen sötét titkokat rejthet a könyvtár, de ajánlott inkább a többi szobát megtekinteni....
Az egyik járat egy lefelé vezető lépcsőhöz vezet, valószínűleg a várbörtönbe, egy másik felfelé, valószínűleg a kastély "lakótelepére" és az erkélyre.
Gzaxia halott ismét egy idegen hangot a fejében, ami nem Hengisté volt.... "Fel, fel, felfelé, édesem! Vezesd ide őket, hogy együtt feláldozhassuk őket! A véred hív!". Stephanus gyanakvóan szemezgetett a falakkal, burkolattal és sarkokkal, lélekben ellenőrizve, hogy vannak-e csapdák. Nem vett észre eddig egyet sem. Azt viszont tudta, hogy ez nem a tipikus labirintusszerű kazamata - ellentétben a "hagyományos" kazamatákkal amiket eddig bejárt, ez úgy néz ki, mintha itt valaha valóban éltek volna emberek, nem úgy mint a kazamaták, amik csak értelmetlen labirintusoknak és romhalmazoknak tűntek, amik látszólag a történelem során semmi funkciót sem szolgáltak.*
- Szerintem menjünk fel. Az elsődleges prioritás a nekromanta likvidálása legyen, utána fosztogathatjátok a könyvtárat kedvetekre... - mondta a lovag, intve őket arra, hogy a küldetés a fontos.
Amit viszont se a lovag, se a sárkány, se a vámpír nem tudhattak, hogy ez a kastély több "életnek" adott otthont mint a vámpír nekromantának. Voltak itt bőven más élőholtak is - csontvázak, akik a sötétebb, meg nem világított sarkokban rejtőztek, arra várva hogy hőseink beléjük fussanak. Persze nem az előtérben. És nem is a könyvtárban - csakis a felfelé és lefelé vezető utakon.
Ez a vár több titkot rejt annál, minthogy egy vámpír nekromanta menedékhelye legyen. Sokkal több sötét titkot.*

_________________
Multikarakter:
~ Gnarog Dougfral - ember harcos-varázsló
~ Ther'rah Alean'athem - sárkány nekromanta
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése http://wod-game.forumotion.co.uk
Tiamat
Draco - Sárkány
Draco - Sárkány
avatar

Hozzászólások száma : 19
Join date : 2014. Sep. 21.

TémanyitásTárgy: Re: A déli mocsarak + Elhagyatott Erőd   Kedd Dec. 09, 2014 1:53 pm

- Izgatott lennék? Ez új, de miért pont én tudom meg mindig legutoljára... - válaszolta remélhetőleg frappánsan, s persze nem túl őszinte csalódottsággal.
Mindenesetre, a fejtörőt végül nem neki kellett megoldania, vették hát a kimondatlan üzenetet és foglalkoztak a dologgal helyette is. Persze mindez az érdekes beeresztési módszert követően elhalványult tényező volt, biztosan lesz némi unaloműző kihívás abban, hogy kitaláljon innen vagy ideiglenes társaival, vagy pedig nélkülük. Nem rajta múlott valószínűleg, hogy melyik, ez a régi hely biztos rejtegetett jó néhány szórakoztatóbb dolgot, esetleg kincseket is. Á, ha nem akarna sietni a lovag, talán ténylegesen körül lehetne errefelé nézni és nem csak nyomulni arra, ami neki az előrével lehetett egyenlő. Első a likvidálás, de honnan tudta, hogy merre vihogott a vár ura éppen?
- Óh Ser... - sóhajtott álságos fennköltséggel - miért olyan biztos, hogy egy nekromanta "fent" tanyázik, márha egy nekromanta és nem valamilyen démonidéző, vagy démonfi lakik itt? Na jó, voltak járkáló csontok a mocsárban, de akkor se látom a logikát abban, hogy az jönne le: az a fickó vagy nő éppen a lakótoronyban vacogna félelmében. Már ha vacogna, a kazamaták éppen annyira lehetnek az odúja, akárki, akármi is.

_________________
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Gzaxia Nolano
Magus - Varázsló
Magus - Varázsló
avatar

Hozzászólások száma : 162
Join date : 2013. Apr. 22.

TémanyitásTárgy: Re: A déli mocsarak + Elhagyatott Erőd   Kedd Dec. 09, 2014 9:40 pm

- Ó, ugyan - legyintettem mosolyogva, miközben Tiamatnak feleltem, a föld pedig elindult velünk befelé - tévedhetetk is.
Ledermedtem miko Stephanus taglalni kezdte, hogy felfelé menjünk. Szólni akartam, de nem tudtam mit, féltem hogy lebukok. Bár én magam sem tudtam mért titkolózok ennyire. Minden esetre furcsa érzés fogott el, amibe belegondolni sem mertem.
- Tiamatnak igaza van - csaptam le a lehetőségre, de aztán eszembe jutott mi van ha lent pedig csapdák és szörnyek várnak... - A vár ura épp úgy lehet fent és lent is - mutattam rá a dologra, ami igaz is lehetett volna, ha én nem tudtam volna pontosan merre van.
Egy részem abban reménykedett, hogy ezen el vitatkoznak egy darabig. Aztán valami felötlött bennem. Feláldozni őket? Úgy gondoltam egy próbát megér, bár nem reméltem túl nagy sikert... Megpróbáltam visszakérdezni a hangnak a fejemben.
,, Mégis kinek akarod őket feláldozni őket?"
Bár ha tényleg nekromantáról van szó viszonylag egyértelmű, és mindegy is.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Stephanus Tavilrond
Administrator - Adminisztrátor
Administrator - Adminisztrátor
avatar

Hozzászólások száma : 678
Join date : 2010. Apr. 02.
Age : 25
Tartózkodási hely : Budapest

TémanyitásTárgy: Re: A déli mocsarak + Elhagyatott Erőd   Szer. Dec. 10, 2014 5:09 am

- Én a nekromanta helyében fent lennék, mert ha esetleg vereség veszélye áll fenn, bármikor kiugorhatnék az erkélyről, és elmenekülhetnék.... - próbálta meg védeni az álláspontját a lovag. - De ti tudjátok.... ha annyira a lenthez ragaszkodtok, akkor próbálkozhatunk először a lenttel is.... bár a fent kicsit kisebb területet taglal, és ha ott nem találunk semmit, nyugodt szívvel kutathatjuk át a lenti kazamatákat...
*Mindeközben Gzaxia újra hallotta az idegen hangokat.... "A halál torkának, édesem! Ne tagadd meg hogy ki vagy! Válaszolj a vér hívására! Végezz a lovaggal és a sárkánnyal, és együtt uralkodhatunk e vidéken!" - mondta az idegen hang Gzaxia elméjének.
Abban igaza van, hogy Stephanus egy lovag, de Tiamat sárkány? Na jó, valóban sárkány, de azt honnan a fenéből tudta a nekromanta? Ezt egész végig se Gzaxia se Stephanus nem tudta. A szöveg hallása közben Gzaxia - ha nem koncentrál eléggé - illúziókat láthat..... fekete-fehér állóképek jelennek meg a tudatában, ahol egy kislány kezében kés van, a szájáról és a késről vér csöpög le, ami piros, kontrasztban az azonkívül fekete-fehér képpel. Ez a kép villámlásszerűen ugorhat bele az agyába, mint valami látomás, ami olyan gyorsan eltűniik, mint amilyen gyorsan jött. Ezek után az idegen nevetését hallhatja, persze csak ő maga....
A lovag a járatokhoz közeledik, és közben leellenőrzi, hogy nincsenek-e csapdák. Egy kis kavicsot dob arra a padlókőre, ami a lefelé való járat előtt van, és hamarosan lándzsák esnek le a mennyezetről, pont a kavicsra, és köréje.*
- Úgytűnik a bátorság ide nem elég.... óvatosságból is jól jönne egy jó nagy kanállal. - mondta a lovag, intve a többieknek, hogy kövessék. Mindeközben azon munkálkodott, hogy eltávolítsa a lándzsákat. A lándzsák beütközése után a csapat mindhárom tagja hallhat halk - azaz messziről jövő - hangokat. Csontvázak.
- Ez nem jó jel... - tette közzé a lovag a véleményét.

_________________
Multikarakter:
~ Gnarog Dougfral - ember harcos-varázsló
~ Ther'rah Alean'athem - sárkány nekromanta
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése http://wod-game.forumotion.co.uk
Tiamat
Draco - Sárkány
Draco - Sárkány
avatar

Hozzászólások száma : 19
Join date : 2014. Sep. 21.

TémanyitásTárgy: Re: A déli mocsarak + Elhagyatott Erőd   Szer. Dec. 10, 2014 11:44 am

- Kiugorni oda, ahol ki tudja ki áll lesben? Inkább a füldalatti alagutakból szoktak felvezetni titkos járatok a felszínre, vagy nem?
Kezdte azt hinni, hiábavaló volt vitába szállni az emberkölökkel, mert mindig talált valami kifogást abban, amit más mondott neki - mégha logikailag nem is nagyon tudta kimagyarázni magát, nem mintha zavarta volna, ami ellentétben elismerésre méltó tulajdonsága volt a lovagnak, elvégre maga is így tett volna a helyében. Csak az nem volt mostanáig sem biztos, hogy furfang vagy ostobaság vezette, amit egy ember esetében sosem lehetett elsőre megmondani. Mint most is, hamar talált egy csapdát, de felkeltette vele a figyelmét a helyi "városőrségnek".
- Mit is mondott az óvatosságról, Ser? Á, mindegy...

_________________
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Gzaxia Nolano
Magus - Varázsló
Magus - Varázsló
avatar

Hozzászólások száma : 162
Join date : 2013. Apr. 22.

TémanyitásTárgy: Re: A déli mocsarak + Elhagyatott Erőd   Csüt. Dec. 11, 2014 11:17 am

Nem tudom jól döntöttem, hogy a csapatot ,,más felé vezettem"... igaz nem az én döntésem volt. Azonban megdermedtem egy pillanatra mikor újra hallottam a hangot, és választ kaptam a kérdésre. Összeszorítottam a fogaimat. Éreztem ahogy a vérszomj végig kúszik rajtam, pedig tettem róla, hogy ne éhesen induljak útnak. Aztán valami kizökkentett...
Egy sárkány??? Végig pillantottam lopva a csapattársaimon, pedig nagyon jól tudtam hogy hárman vagyunk. Én, Stephanus, és az új ismerősünk... Kizárásos alapon csak ő lehetett az. Ami azt illeti ezt jó volt tudni. Úgy gondoltam egy sárkánnyal több esélyünk van túl élni... mindannyian.
- Ah... - takartam el a szemeimet a kezemmel, és kicsit előre léptem mint aki megszédült, köszönhetően az ajándékként fejembe küldött még utolsó látomásnak. Nem tudtam a másik vámpír teszi ezt, vagy a hely, vagy velem van a hiba, de ha ez így folytatódik tovább tényleg valami olyasmit tehetek, amit megbánhatok végül...
Kettejükre néztem, ahogy még elindultak, és elöntött a pánik. Magam mögé pillantottam. Át futott rajtam, hogy talán magukra kéne hagynom őket, és lerendezni ezt egyszer és mindenkorra, mielőtt még baj lesz. De az értelem győzedelmeskedett... mi van ha ez csapda?
Egy újjabb látomás zavart meg a gondolkodásban. Vagyis inkább az előző ismét. Vérszomjas vigyor ült az arcomra, de döntöttem. Összeszedtem magam, és koncentráltam. Az ujjamat magam elé tartva azon fény villant, majd egy rúnát írtam le vele magam elé a levegőben. Gyorsan végeztem, akkor a jel darabokra tört úgy tűnt mintha a darabjai felém hullanának, elhalványultak és eltűntek. Az akaratomat meg erősítve ezzel a varázslattal kizártam a másik vámpírt az elmémből.
Ennek a beszélgetésnek vége... egyelőre.
Követtem Stephanusékat a csapdákat ki kerülve. Nem engedhettem meg magamnak hogy más elvonja most a figyelmemet, sem azt, hogy esetleg az ,,ellenség" tudja a helyzetünket miattam.
- Úgy legyen barátom, úgy legyen... - feleltem kissé megkésve Tiamat kijelentésére, miszerint vezethetnek fel titkos járatok. Nem sokkal később meg is hallottuk a közeledő hangokat. Elővettem a tőreimet az oldalamról... Most nem engedhettem meg, hogy feleslegesen erőt veszítsek... vagyis hogy minél inkább spórolnom kellett.
Annak ellenére, hogy a tőrök nem voltak megfelelőek az ilyen harcra, nem is az volt a rendeltetésük... Miután ,,rájuk találtam" nem sokkal később felfedeztem, hogy erősítik, könnyebbé teszik a mágikus támadásaimat... Mágikus eredetüket már akkor sejtettem, mikor először kézbe fogtam őket. Nem véletlen egy halott mágus kezeiből lettek kitekerve anno úgy tűnik...
Láthatatlan telekinetikus teret hoztam létre magam előtt egy kard formájában, a tőrök körül, úgy vettem fel a harcot a támadóink ellen.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Stephanus Tavilrond
Administrator - Adminisztrátor
Administrator - Adminisztrátor
avatar

Hozzászólások száma : 678
Join date : 2010. Apr. 02.
Age : 25
Tartózkodási hely : Budapest

TémanyitásTárgy: Re: A déli mocsarak + Elhagyatott Erőd   Csüt. Dec. 11, 2014 11:29 am

*A lovag óvatosan útvonalává tette a lépcsőt, lassan közlekedve, biztosra véve, hogy nincsenek csapdák. Miért pont a halandó és sérülékeny ember végzi el ezt az önfeláldozó feladatot, mikor egy sárkány és egy vámpír sokkal szívósabb, és valószínűleg számukra nonletális az a csapda, ami Stephanus számára enyhén szóval halálos?
Miután a lépcső végére ért, viszonylag lapos "földön" gyalogolhatott a csapat. Stephanusnak viszont azonnal nekirohant a semmiből egy csontváz, amire nem nagyon számított, de mindenesetre hamar végzett vele néhány kardcsapással. A földalatti kazamata olyan volt, mint amire számítani lehet - sötét, zéró világítás, büdös, nedves, mintha mindenhol csöpögött volna a víz a mennyezetről, de mégse árasztotta el a kazamatát.*
~ Le mernék fogadni, ezek a csontvázak egyre gyengébbek.... ~ gondolta.
Persze Tiamatnak és Gzaxiának se maradhatott nyugta. Bár Gzaxia nem kapott több látomást, nem hallott több vámpírhangot, mindkét személy irányába indult egy-egy íjvessző, valószínűleg egy csapda jóvoltából (amit Stephanus valahogyan kikerült), vagy egy - vagy kettő - árnyékban rejtőző csontváz íjász "vendégszereteteként". Ha nem guggolnak, használnak varázspajzsot, vagy akármi, akkor eltalálja őket az íjvessző. Stephanus már túl lent van ahhoz, hogy segítsen nekik ebben a pillanatban, de azonnal elkezd futni abba az irányba, ahonnan jött a nyílvessző, de nem talál semmit, csak egy lyukat. Azonnal el is mozdul onnan.*
- Mégegy csapda. Nagyon kreatív lehetett az erődítmény tervezője.... - mondta.

_________________
Multikarakter:
~ Gnarog Dougfral - ember harcos-varázsló
~ Ther'rah Alean'athem - sárkány nekromanta
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése http://wod-game.forumotion.co.uk
Tiamat
Draco - Sárkány
Draco - Sárkány
avatar

Hozzászólások száma : 19
Join date : 2014. Sep. 21.

TémanyitásTárgy: Re: A déli mocsarak + Elhagyatott Erőd   Hétf. Dec. 29, 2014 2:22 pm

Kérdőn nézett a lépcsőn lefelé lopakodó lovag után. Mégis miért csinálta, ha már úgyis meghallották, jobban figyelt volna... hova lépett. De nem, neki kellett fölöslegeskednie, illetve elterelni a figyelmét a tényleges veszélyekről, ahogy az nem sok híján sikerült is neki, mikor a sötétből valami szisszenve közeledett. Egy szót mondott orra alatt, a nyílvessző pedig eltörött a levegőben, mintha olyan dolognak ütközött volna, amibe nem fúródhatott bele. Kényelmesen igazgatta egy kezében lándzsáját és miután újabb néma bűvigével csapdára és bújkáló élőholtakra utaló jeleket keresett, arréb lépett kicsit, biztonságosabb helyre.
Most nem volt kedve fejjel rontani a falnak, inkább be szándékozta várni az esetleges támadókat és mulatni azon ahogy a lovag próbálkozott a maga hagyományos módján keresgélni, miután elintézett egy mily meglepően rajtaütő csontvázat. Nem igazán értette a módszereit, de legalább viccesek voltak alkalmanként. Ha az életét kellett volna rábíznia viszont, akkor más lett volna a helyzet.
A nő is mintha ügyködött volna valamin, de nem kezdett találgatni hogy miféle problémamegoldáson törte fejét, ha választania kellene úgyis az övét választaná a páncélosé felett. Vajon a lovagok képességeiket gyakorolták általában, vagy inkább tivornyáztak, amikor csak lehetett? Nagy gond volt, ha az előbbi...
- Nekem igazából mindegy merre megyünk, vissza is fordulhatunk felfelé - jegyezte meg közönyösen

_________________
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Gzaxia Nolano
Magus - Varázsló
Magus - Varázsló
avatar

Hozzászólások száma : 162
Join date : 2013. Apr. 22.

TémanyitásTárgy: Re: A déli mocsarak + Elhagyatott Erőd   Hétf. Jan. 05, 2015 7:47 am

Még kettévágtam egy csontvázat, szép hosszába, ami körülbelül úgy nézhetett ki mintha magától vált volna szét előttem. Ekkor éreztem úgy mintha valaki lapockán talált volna egy kővel. A nyílvessző szépen elpattant métereket a másik irányba, és valószínűleg csak a szerencse, és az hogy a többiek viszonylag messze voltak, segített abban hogy nem talált el senkit gellerből egyből. Felordítottam és a legközelebbi csontvázra vetettem magam, vagyis hogy lecsaptam rá a láthatatlan pengéimmel, és nagy valószínűséggel így folytattam tovább, amíg vége nem lett az összesnek.
Az ilyesmi nem rám vallott. Nyugodt és megfontolt szoktam lenni, jelenleg viszont bőven kikanyarodtam már a megszokott medremből. Pofán akartam csapni azt a nyavalyást, vagy legalábbis kikerülni innen végre.
- Nem! Erre kell mennünk tovább! - keltem ki magamból meggondolatlanul, miközben odacsaptam még egy ellenfélnek szétzúzva a koponyáját, de ez még nem állította meg abban hogy mozogjon, szóval adtam még neki párat.
Bele sem gondoltam a helyzetembe... még Stephanus botorkált, én tökéletes tudtam hova lépek, az indulataim ellenére könnyen és szinte hangtalanul léptem. Nem zavart a sötét, és erre a tényre most ügyet sem vetettem. Még egy macska orra elől is lelophattam volna a tejes tányért ilyen mozdulatokkal ha nem lett volna a sivítás ordítozás és csapkodás hol a csontvázaktól, hol pedig felőlem.
- Stephanus az istenekre ne arra! - ordítottam el magam ismét két kitérő lépés között, ahogy a szemem sarkából megláttam hogy lukakkal teletűzdelt járó lapok felé tart. Hogy ha az nem csapta, akkor prémnyuszi legyek!
Amint alább hagyott a csata, vagy biztonságosabb helyre keveredtünk megjegyeztem:
- Biztos kell legyen felfelé vezető út a közelben.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Stephanus Tavilrond
Administrator - Adminisztrátor
Administrator - Adminisztrátor
avatar

Hozzászólások száma : 678
Join date : 2010. Apr. 02.
Age : 25
Tartózkodási hely : Budapest

TémanyitásTárgy: Re: A déli mocsarak + Elhagyatott Erőd   Hétf. Jan. 05, 2015 7:59 am

*A lovag visszalépett, hallva Gzaxia szavait. Hagyta elmenni a fülei mellett Gzaxia előbbi kiabálását, mikor válaszolt Tiamatnak, bár nem tudta mire vélni. Furcsállotta a nőszemély mostani viselkedését. Mi történhetett?
Mindenesetre, a veszély elmúlt. A csontvázaknak egyenlőre vége volt. Egyenlőre.*
- Hát jó, Gzaxia, akkor vezess minket tovább... Nincs olyan jó érzékem a csapdákhoz, és a sötétben sem tudok olyan jól tájékozódni... - sóhajtotta a lovag, miközben vállat vont.
- Felfelé vezető út? Fizikai képtelenség... Az erődítmény közel sem olyan nagy... Kivéve ha teleportkapú. - válaszolt a lovag egyhangúan Gzaxia legutolsó mondatára. Tovább bandukolhattak a labirintusszerű kazamatában, ahol a falak és a padlózatok magukért beszéltem: a mostani "szoba" - ami közvetlenül a lépcsőn való lefelé menetel után jött - egy agyonmohásodott, kőfalas szoba volt, ahol a csapdákon kívül nem volt semmi. Az egyenes járat egy ideig monoton módon nem vezetett sehova, de egy idő után a hármas csapatot körülvevő falak helyét átvették a börtöncellák, melyek lakói csontvázak voltak - szerencsére ténylegesen halott csontvázak, nem élőholtak. Néhány célla között volt egy kis éjjeliszekrényre emlékeztető fabútor, melyen rajta voltak a szinte porrá rozsdásodott kulcsok, néhány papirusztekercs, rajta elég nehézkesen olvasható szöveggel, amit nagyon archaikus Etrandi (ember) nyelvezeten írtak. Mégis milyen nagy lehet ez a kazamata? A börtöncellák mellett néhol egy-egy ajtó is volt. Valamelyik egy fegyverraktárba vezetett, de fegyverek helyett csak vasoxid port tárolt a szoba. Egy másik szoba teljesen üres volt. A folyosó még mindig nem ért véget.*

_________________
Multikarakter:
~ Gnarog Dougfral - ember harcos-varázsló
~ Ther'rah Alean'athem - sárkány nekromanta
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése http://wod-game.forumotion.co.uk
Tiamat
Draco - Sárkány
Draco - Sárkány
avatar

Hozzászólások száma : 19
Join date : 2014. Sep. 21.

TémanyitásTárgy: Re: A déli mocsarak + Elhagyatott Erőd   Pént. Jan. 23, 2015 6:02 am

/bujjék/

- Ahogy gondolja, főnök - mondta változatlan hangerővel, él vagy gúnyolódás nélkül, pedig a nő aztán hevesen közölte ellenvéleményét az ő hasracsapásos javaslatára. Lehet hogy unatkozott és szívesebben verekedett el még az egyre unalmasabbá váló járkáló csonthalmokkal, de ha így volt akkor legalább egyetérthetett abban hogy érdemes az élvezeteket kergetni, ha döntést kell hozni valami ügyben. Már amennyiben biztonságós, vagy alternatívaként nevettető dolog. Mindenesetre a felfelé jutással kapcsolatban megint csak eltérő véleményben lehetett ez a kettő, a lovag protestálását illetően, de azért neki volt egy földhöz ragadtabb elmélete is, amit nem átallott megosztani
- Aaaaaaw, az kár... - sóhajtott színpadiasan, s hasonló jellegű önmarcangolással a fejét vakarta - és én még létrákat meg csigalépcsőket kerestem! Ejjaj, látszik hogy nem vagyok iskolázott, a nagyapám biztos paraszt lehetett...?
Elégedetten képzelte el fantáziájának szüleményét, egy lakótorony méretű sérkányt, ahogy végigszánt egy mezőt soktucatnyi ekét magához rögzítve. Ami pedig őt illette, hagyta hogy továbbra is a kardfivér vezesse a csoportjukat, esetleg a nő amennyiben átvette az irányítást, s rájuk hagyva a nézelődést, ő maga továbbra is fenntartotta a bűvigét és unaloműzésként csapdákat és rejtekeket keresett vele, ahogy az imént is. Az egyik cella mellett azért mégis megállt, s tűnődve vette szemügyre a szétszóródott csontokat
- Hm, vajon nem etették őket vagy inkább szétszabták? Áh mindegy, mondjuk az utóbbinak tűnik, de ettől izgalmas az élet... meg a halál, e he he he
Jellegtelenül kuncogott, de ténylegesen mulattatónak találta, így közömbössége ellenére ténylegesen nevetett. Szórakoztató tudott lenni, amilyen változatosan fogytak a halandók

_________________
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Gzaxia Nolano
Magus - Varázsló
Magus - Varázsló
avatar

Hozzászólások száma : 162
Join date : 2013. Apr. 22.

TémanyitásTárgy: Re: A déli mocsarak + Elhagyatott Erőd   Pént. Jan. 23, 2015 12:20 pm

/Bújjék! ^^ /

Összeszorítottam a fogaimat de nem akaródzott válaszolnom a véleményemre érkezett kommentárokra. A másik vámpírt kizártam a fejemből, úgy gondoltam a rontásokat is, amik körbe vettek minket, remélve hogy őrületbe kergetik a környéken ólálkodókat, vagy legalább is tehetetlenségbe... Mégsem tudtam eléggé összeszedni magam ahhoz, hogy lenyugodjak, és teljesen higgadtan tudjak a helyzet elébe állni.
Lehet hogy a fejemből kizártam, de tudtam hogy itt van. Talán ez elég volt... elég volt a folytonos izgatottságra... nem tudom. Lehet a védő varázslataim nem voltak elég erősek... de ebbe bele sem akartam gondolni. Mint lehetőség számításba vettem, és próbáltam éber maradni de hinnem kellett abban, hogy elegendő a tudásom és az erőm, különben félő hogy végleg elszakad nálam valami, és akkor vége mindennek.
Stephanus botladozásai után nem sokkal később meguntam a dolgot, és szinte félre löktem az útból átvéve a vezetést. Először igyekeztem csak a látásomra, és a több éves... évtizedes besurranói tapasztalataimra hagyatkozni. De amikor meghallottam egy kőtáblát a lábam alatt kattanni, és hátra ugorva, egy kis mágiával épphogy sikerült elkerülnöm, hogy legalább az egyik lábam péppé zúzódjon megelégeltem a dolgot. Lehet hogy Stephanuséknak... már ha láttak a sötétben, épp szép rálátás volt arra ahogy helyettem, pár csontváz abban a pillanatban zúzódik széjjel, de engem valahogy nem kötött le a dolog. Ahogy a csapdakő visszahúzódott volt időm valamelyest átgondolni a dolgot. A csapdát kikerülve, agyon csaptam még a maradék csontvázakat. Utána viszont egy gyanúsan üres és csöndes részre értünk, ami legfőképpen egy kis nézelődés után celláknak tűntek.
Amíg a többiek nézelődtek és esetleg acsarogtak egymással, egy pillanatra megálltam és próbáltam koncentrálni... Timamat szavai viszont szinte éreztem ahogy szilánkosra törik a megmaradt nyugalmamat is. Nagy léptekben odasétáltam hozzá, és (amennyire engedte) szinte az arcába másztam, úgy néztem a szemébe.
- Szerinted ez tényleg vicces? - néhol ezt a pár szót is alig bírtam kimondani, az idegtől olykor összeszorultak a fogaim. Eddig szimpatikusnak tűnt a sárkányunk, és igyekeztem barátságosan fordulni hozzá, valahogy ez viszont nagyon nem tetszett.
- Vajon mit gondolnál akkor, ha te fajtádból szabtak volna szét párat idelent? - igyekeztem kiemelni a szót amit ő is használt, de valahogy egy pillanat múlva úgy éreztem ez az egész már nem is számít. Amennyiben nem adott elég okot rá, hogy ne így tegyek végül elég hamar elfordultam tőle, és körbe néztem.
- Stephanus... csak úgy a bizonyosság kedvéért mennyire ellenzed igazából a nekromanciát? - kérdeztem meg szinte csak úgy mellékesen, mint aki teljesen közönyösen az időjárásról kérdez, még rá sem néztem a lovagra. Közben pedig azt próbáltam eldönteni merre mehetnénk tovább, és reméltem hogy ők is így tesznek, hátha van egy titkos ajtó valahol. Igyekeztem nem sokkal utálni erre, de az hogy milyen módon, és eszközzel megyünk tovább nagyban függhetett a válaszától.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Stephanus Tavilrond
Administrator - Adminisztrátor
Administrator - Adminisztrátor
avatar

Hozzászólások száma : 678
Join date : 2010. Apr. 02.
Age : 25
Tartózkodási hely : Budapest

TémanyitásTárgy: Re: A déli mocsarak + Elhagyatott Erőd   Pént. Jan. 23, 2015 2:37 pm

*Úgytűnik hogy a csapatnak meg kellett állnia, egy vita miatt. Stephanus csak sóhajtozni tudott, mikor látta, hogy Gzaxia nagyon is zokon vette Tiamat szavait. Normális esetben ő is dühös lett volna, de mivel nem kettesben volt Tiamattal, hanem hármasban, és mivel látta hogy a másik nőszemély hogy veszi, ő csak egy sóhajtással, és a saját homlokára csapással elengedte a sárkány szavait. Persze ez nem jelentett túl sokat.*
- Csöndet, ti ketten.... mintha itt lenne valami.... Fenébe! Csak egy csont... már azt hittem hogy valami kulcs - morogta a lovag, miközben ő kutakodott a cellák környékénél. Sajnos nem talált semmi érdekfeszítőt. Majd jött Gzaxia érdekes kérdése. A lovag válasza a tipikus elsuhantó, komolyan nem vevő válasz volt, mint aki olyan lehetetlennek tartja egy bizonyos parancs teljesítését, hogy nem is tudja a parancsot komolyan venni.
- Ugye csak viccelsz? - kérdezte a lovag Gzaxiától, jelezve hogy a szituációtól függetlenül is ellenzi a nekromanciát, úgyhogy eszébe se jusson semmi hasonló. A lovag ezután a megtörölte a szemeit, és rájött egy nagyon szörnyű tényre - zsákutca. Eddig észre se vette, de elég nagy valószínűséggel hamarosan zsákutcába érnek. Hogy bizonyítsa ezt a meggondolását a lovag, felvett egy kavicsot a padlóról, amit a messzibe dobott. Hallani lehetett, ahol a kavics falnak ütközött, tehát az út vége nincs messze.*
- Na szép.... zsákutcába értünk? Pedig távolról olyan messzinek tűnt az út vége... én nem is láttam a végét. - vonta vállát a lovag. Majd megelégelve azt hogy Gzaxia vezet, újra előtérbe került, és elindult magától. Az út alatt semmire sem lehet bukkanni. Semmi csapda, semmi szörny, semmi hasonló. Csak sivár kőfalak. Viszont egy bizonyos pont után a lovag talált valami érdekeset - egy kiálló tégla, ami mintha valami gomb lenne, talán egy titkos ajtó.*
- Szerintetek megnyomjak? - kérdezte a lovag a két csapattársától.*

_________________
Multikarakter:
~ Gnarog Dougfral - ember harcos-varázsló
~ Ther'rah Alean'athem - sárkány nekromanta
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése http://wod-game.forumotion.co.uk
Tiamat
Draco - Sárkány
Draco - Sárkány
avatar

Hozzászólások száma : 19
Join date : 2014. Sep. 21.

TémanyitásTárgy: Re: A déli mocsarak + Elhagyatott Erőd   Pént. Jan. 23, 2015 6:11 pm

A komolyan-szórakozott ábrázat, mely rá annyira jellemző volt most sem tűnt el arcáról, hogy majdhogynem váratlanul a nővel talált szembe magát, aki talán intimidálón hajolt közel hozzá. Nini, mondjuk a lovag meggyőződése saját furcsaságaiban csökkentette a megőrülési esélyeit, de azért eddig úgy tűnt, a nő idegekkel tovább bírná egy hasonló helyen. Nem így történt, de ez már kiderült, a konklúzi inkább csak díszhelyet foglalt néhány pillanatig elméjében. Fejét vakarba nézett körül, nem volt csontszakértő, de...
- Ó jé, ma tényleg nem vagyok a helyzet magaslatán - ereszkedett fél térdre az egyik cella mellett, mintha csak még jobban szemügyre venné egykori lakói hagyatékait - ez mind drow csont lenne? Ami azt illeti ameddig embereknek tűntek, szórakoztatóak voltak, de új megvilágításban sem unalmasabbak, szóval nem értem a külömbséget... de legalább megválaszoltam egy kérdést
Felegyenesedve a vállát vonogatta, majd az igazat megvallva ásított egyet, tényleg okosabbnak tűnt egyelőre kimaradni a csatározásaikból és inkább figyelni a maga módján, egyébként sem voltak egy szinten vele, vagy ő nem volt velük egy szinten. Teljesen mindegy, az ő hangulatát nehéz volt elrontani, még zsákutcákkal sem
- Hát, zsákutcát miért őriztetne valaki csontvázakkal, elterelésnek túl nagy pocsékolás én azt mondom. Még csapdák sincsenek, hm, persze csak puszta megérzésből
Nem mintha ezzel bármennyire is befolyásolta volna a lovag döntését, aki tovább ment és kutakodni kezdett, illetve úgy tűnik talált valamit
- Hadd ne én állítsam meg, Ser

_________________
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Gzaxia Nolano
Magus - Varázsló
Magus - Varázsló
avatar

Hozzászólások száma : 162
Join date : 2013. Apr. 22.

TémanyitásTárgy: Re: A déli mocsarak + Elhagyatott Erőd   Szomb. Jan. 24, 2015 12:48 am

- Csupán csak elméleti kérdés volt - vetettem hátra Tiamatnak, és igyekeztem nem túlságosan felhúzni magam az amúgy bugyuta válaszán. - Hiszen mindig könnyebb ha a kisebbek halna meg nem igaz? - tettem fel az újabb elméleti kérdést, már sokkal nyugodtabb hangnemben, és szinte már már gúnyolódva. Fanyarul elmosolyodtam, bár nem hiszem hogy bárki is látta volna. Ha nagyon akartam volna megsértődhettem volna amúgy azon amit mondott, hiszen félig ember is voltam, de a kérdésem lényege eredetileg sem ez lett volna. További vitának meg nem volt helye ha még élni akarunk. Még hogy a sárkányok bölcsek....
Bár Stephanus válasza viszonylag határozottnak tűnt számomra nem eléggé, így csábító volt az a lehetőség. hogy valami olyasmit használjak, amit még az ,,anti-inkvizició" berkeiben tanultam. Ahogy elindultak, látva hogy egy perc türelmük sincs, még egyszer meggondoltam ezt a lehetőséget. Egy hajszálnyin múlt hogy letettem a dologról. Ha esetleg túl éljük, a céljaink szerint mindannyian, akkor a végén még Stephanus képes feljelenteni a rendnél nekromanciáért, és az bizony nem lett volna kellemes.
Morogtam egyet ahogy nem voltak képesek megvárni mire jutok, és ismét Stephanus akart vezetősdit játszani, ami nem lett volna gond, ha esetleg nem érdekelt volna, hogy meghal-e. Viszont érdekelt. Megálltam abban a folyosóban amerre elindultak, de egy darabig nem mentem utánuk. Koncentráltam a varázslatra amire legeslegelőször is akartam, ha hagytak volna.
Egy pillanatra az egész szint rajzolatát láttam, bár teljesen nem tudtam megjegyezni, végül a szemem és a füleim körül egy világos kékes aura jelent meg maradandóan megvilágítva az előttem lévő dolgokat. Utánuk siettem, talán még épp időben...
- Ha meg akarsz halni drága barátom, csak nyugodtan - feleltem körbe nézelődve. a varázslat fénye így szinte körbe táncolt a falakon. - Különben lehet inkább azt a követ ajánlanám a falban - mutattam a szemközti falon egy arrébb lévőre, amit nem igazán különböztetett talán meg semmi a többitől. Nem volt sem megjelölve, se nem látszott hogy kiváltképpen amúgy mozdítható lett volna. De ott bizony ahol álltunk volt egy felfelé vezető lépcső sor a fal mögött, bár hogy az hova vezet... de volt vagy ez, vagy az órákig való bolyongás idelenn, hiszen a folyosók még sokáig kanyarogtak labirintus szerűen, erre fogadni mertem volna.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Stephanus Tavilrond
Administrator - Adminisztrátor
Administrator - Adminisztrátor
avatar

Hozzászólások száma : 678
Join date : 2010. Apr. 02.
Age : 25
Tartózkodási hely : Budapest

TémanyitásTárgy: Re: A déli mocsarak + Elhagyatott Erőd   Szomb. Jan. 24, 2015 2:17 am

- Azt ott? - kérdezte a lovag, majd abba az irányba lépett amire Gzaxia mutatott, és elkezdett tapogatózni. Hamarosan valóban igaza lett Gzaxiának: a puszta érintésre a fal mintha belülről beomlott volt, mutatva a szobát. Belülről, tehát Stephanus nem volt veszélyben. A titkos szobában mi más lehetne, mint egy lépcső? Igen, egy lépcső volt az.
- Hát akkor fölfele? - kérdezte megint a lovag, amíg körbenézett a szobában. Ez is egy tipikus romos szoba volt, poros fa-asztallal, aminek az anyagja valószínűleg annyira elkorhadt, hogy még egy apró érintésre is széttörik az egész, valamint rajta egy csontváz. Mit keres egy csontváz egy asztalon? Valószínűleg egy volt fogoly, akin kísérleteztek, vagy valami hasonló. Kések, szikék és egyéb eszközök viszont egy-az-egyben nincsenek - csak maradványaik, porrá vált vasoxid formájában. Néhol meglelhető néhány lombik, amire valami fekete vagy vörös anyag van ragadva, meg néhány helyen egy-két könyv, ami porladozik, és ahol az írás olyannyira el van mosódva, hogy már teljes mértékben olvashatatlan.
A falakon nincs semmi - csak sivár kőfalak, melyeket a fáklyás vagy lámpás világítás hiánya félelmetessé tesz. Tekintve hogy az egész szoba nincs kivilágítva, egyértrelmű, hogy a hangulat még akkor is sötét marad, ha mágia segítségével világítanak.
Vajon merre vezethet a felfelé vezető lépcső? Oda ahova gondolják?*

_________________
Multikarakter:
~ Gnarog Dougfral - ember harcos-varázsló
~ Ther'rah Alean'athem - sárkány nekromanta
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése http://wod-game.forumotion.co.uk
Sponsored content




TémanyitásTárgy: Re: A déli mocsarak + Elhagyatott Erőd   

Vissza az elejére Go down
 
A déli mocsarak + Elhagyatott Erőd
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
2 / 3 oldalUgrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3  Next
 Similar topics
-
» Elhagyatott bánya
» Elhagyatott város
» Elhagyatott edzőterem
» Az elhagyatott Dokk
» Elhagyatott gyárépület

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Ways of Darkness :: A játék világa (felszín) :: Dél-Etrand-
Ugrás:  

Free forum | © phpBB | Free forum support | Kapcsolat | Report an abuse | Sosblogs.com